Fotó: Bartha Júlia

Első nap. A beszámolót, kicsit visszatekintve kezdem. 2019. november 12-én hajnal 1 kor megérkezett a Skorpions Trans busza Püspökladányba, hogy elvigyen Budapestre. Székelyudvarhelyről indul minden nap, köszönet és hála nekik, hogy felvettek, fél 4 re Vecsésen voltam a benzinkútnál. Nincsenek véletlenek, pont egy Taxi tankolt, aki elvitt a repülőtérre, még a buszra se kellett várni. A becsekkolás kb. egy óra volt. Úgy éreztem most mindenki Párizsba akar utazni. 

2,5 óra volt az út. Ettem, aludtam, megint ettem megint aludtam. Jól kezdődik, 69 kilóval indultam, kíváncsi vagyok mi lesz ebből. Párizsban a központi reptéren valami gigantikus viszonyokat képzeljetek. Az E terminálból mire átjutottam az M terminálba, vagy egy órát kavarogtam. Gyalog, busszal, lifttel, éppen a kisvasútra nem szálltam fel. Volt 3 és fél órám, nem izgultam, tudtam meglelem. A cigi zóna a terminál két végén volt, két cigi között 800 métert sétáltam, oda-vissza. Hamar eltelt az idő. Délben indult a gép, de mire 300 ember elfoglalta a helyét az óriásmadáron, máris 20 perc késést szedtünk össze. Egy Boing 777 es repülő hatalmas a kis Lufthansához képest. 10 en ültünk egy sorban, három-három a szélen, középen a folyosón négyen ültek.

Az ablakhoz közel kaptam helyet, de két gringó kézzel lábbal magyarázták, hogy ők egymás mellett akarnak ülni. Persze én kiültem a folyosó szélére, legalább hamarabb felállhattam. A 12 órás út hamar eltelt, a felszállást egyenes adásban közvetítették a monitoron keresztül. Mindenkinek volt saját készüléke. Filmet nézhettünk, játszhattunk vagy térképen követhettük éppen hol tartunk az óceán felett. Az ebéd után hamar bealudtam, csak arra ébredtem, hogy a Bermuda háromszögben vagyunk és mindenki kapcsolja be a biztonsági övet. Egy rövid uzsonna és készültünk is a leszálláshoz. Még világos volt, bár az eső az kitartóan zuhogott a leszálláskor. A következő megpróbáltatás az országba való bejutás volt. Egyszerre érkezett 3 gép így kb 1000 ember sorban állt a vámnál a pecsétért, ami igazolja, hogy jogosan tartózkodom az országban. Az idegenvezető várt minket a kijáratnál, egy kis busszal kb.40 km-t utaztunk a hotelig. A németek már hozzá szoktattak, hogy minden lassan működik, de ezek a potyalínók 2x is túl tesznek rajtuk. Mosolyognak a recepción, mi már a fáradságtól állni is alig tudtunk. Végre kifizettük ami kell és hajnal 3 kor, itteni idő szerint este 9-kor vacsorázni indultunk. A hotelszobát 11 kor foglaltuk el, mert a papírokra wifi kódra várni kellett.

A Hotelban golf autókkal szállítják az embereket, csomagokat. Nagyon izgi volt, mosómedve, őzike, mind szabadon, igaz esett az eső, de sötétben is felfoghatatlan gyönyörű a kert. Éjfél után, vagyis hazai idő szerint reggel hatkor már ágyban is voltunk. A szobában egy cuki béka került, míg az erkélyajtót nyitva hagytam. Ez tanulság az ajtót mindig zárjuk be. Nekem már nem volt lelkierőm írni, de itt vagyok. Csoda! Még mindig nem hiszem el. (Írta Mészáros Imréné, Jutka)

2019. december 4-ig SMS-ben többször is lehet voksolni a nádudvari Fazekas dinasztiára! Fogjunk össze ismét egy nemes ügyért! Telefonszám: +36707077000 Kod: sms26. Ráadásuk a szavazók közt egy Mercedes-Benz CLA személygépkocsit is kisorsolnak. Egy telefonszámról óránként maximum egy szavazat indítható ugyanarra a jelöltre. További információ: primissima.hu/files/Szavazasi_szabalyzat_2019.pdf

... egy ideje posztolgatom, hogy eladó Apukám hobbikertje, de mivel nem volt olyan nagy az érdeklődés, gondoltam írok róla egy pár sort… hátha így ráérez valaki az ízére… Előrebocsájtom, hogy a földet szeretni kell és a vele való munkát is… ez talán lehetne mottó is, de azt is mondják, hogy a hosszú élet titka a kertészkedés… no meg a galambleves… remélem, hogy mindkettőnek van alapja… Mióta az eszemet tudom van hobbikertünk, Püspökladányban a Kanális (hivatalosan Orsolya partján)… talán a hetvenes években mérték ki a Fatelítőn dolgozóknak és az azóta eltelt évek alatt már csak egy eredeti tulajdonos van: Édesapám… na ezen szeretnénk változtatni, magyarul eladni a kertet… azon egyszerű okból, hogy Ő ne dolgozzon annyit… Merthogy azt el se tudná képzelni, hogy műveletlenül, parlagon hagyva, gyomosan legyen a kert… hát milyen dolog lenne az, inkább minden évben kora tavasztól késő őszig sok munka árán rendben, szépen, gondozza… ami már nem jár azzal az élvezeti értékkel, mint régen… Mert bár a földet szeretni kell és a vele való munkát is… azért azt senki se gondolja, hogy minden megterem magától… ahhoz, hogy adjon a kert, ahhoz az embernek is adni kell… a keze munkáját, a verejtékét, az idejét, a tapasztalatát, a szeretetét… És Apukám adta, hosszú éveken át, úgyhogy pontosan eljött annak az ideje, hogy más is megismerkedjen a föld szeretetével… magyarul vevőt keres egy hobbikert Püspökladányban a Kanális (hivatalosan Orsolya partján)… Az én kapcsolatom a kerttel egy picikét hullámzóbb és ha jobban belegondolok, mint egy házi kedvenc volt jelen a családunkban születésemtől fogva… Kisgyerekként annyit jelentett számomra, hogy míg szüleim tettek-vettek, addig én a tesómmal a Kanális partján játszottam, kóboroltam, kacsáztam vagy éppen pipacsot és szarkalábat szedtem csokorba… Ahogy nagyobbacska lettem vége lett ennek a felhőtlen időszaknak és jöttek a munkás évek, kora tavasztól késő őszig… ahol is minden munkafázisból ki kellett venni a részemet, a veteményezéstől a felásásig… Eleinte még „Amerikába” dugtam a fokhagymát és a petrezselyem egyelés számomra teljes megsemmisítést jelentett de aztán csak belerázódtam a dolgokba és Apu mindig tudta, hogy mivel ösztönözzön… pl. ásásnál csokit rakott a sor végére, hogy hamarabb végezzek… Azt, hogy milyen nagy kincs is a hobbikert, csak felnőttként értettem meg igazán, mikor elkerültem a háztól és ha hazamentem legyen az helyben, vagy már más településen élve, mindig adott a kert … egy kis ezt-azt, egy kis hazait… ami, lehet, hogy nem volt olyan szép, mint a szupermarketek zöldséges pultján lévő áru, de ellenben benne volt Édesapám keze munkája, verejtéke, tapasztalata, szeretete… Nem volt olyan alkalom, hogy üres kézzel jöttem volna el otthonról és mindig volt ok, hogy kinézzünk a hobbikertbe… Mikor kicsi volt a gyermekem akkor lementünk a Kanális partjára játszani, kóborolni , kacsázni vagy éppen pipacsot és szarkalábat szedni csokorba… Hagyománnyá vált, hogy kihúzok egy gyomot látogatásaim alkalmával, amivel jelképesen hozzájárulok a hobbikertben való gazdálkodáshoz… Szép emlékek: család, munka, együttlét, szokások, gyerekkor, finomságok, szeretet … egy szóval: hobbikert, ami eladó … amit egy ideje posztolgatok, de mivel nem volt olyan nagy az érdeklődés, gondoltam írok róla egy pár sort… hátha így ráérez valaki az ízére… Megosztásokat továbbra is köszönve mottóm: „A földet szeretni kell!” (Írta: Zagyva Ági)

Ennek tiszteletére jubileumi programokat rendeznek Püspökladányban: 2019. november 15-én 17:00-kor a Dorogi Márton Városi Művelődési Központ kiállítótermében nyílik kiállítás a kórus életéről fotókon, majd a "Nekem az ének" c. rajzverseny eredményhírdetésére kerül sor, végül bemutatják az ünnepi kórusalbumot. A rendezvényen közreműködik: Megyaszai Szilvia a Püspökladány Anno honlap főszerkesztője, Vadászné Bene Zsuzsa egykori kórustag, Kovács Dánule és zenekara Mezővári.
2019. november 16-án 15:00-kor a Dorogi Márton Városi Múvelődési Központ színháztermében Ünnepi Kórustalálkozó, ahol közreműködik:
ÁFSZ Énekkari Egyesület Püspökladány Karnagy: Pintér Éva
Veres László Zsolt Kórus Érmihályfalva Karnagy: Darabont Alíz
Zagyva László Vegyeskar Sárrétudvari Karnagy: Pintér Éva
Csenki Imre Vegyeskar Püspökladány Karnagy:Szűcs Magdaléna. A rendezvényekre a belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Fotó: Pánti Imre

„A Prima Primissima díj jelöltjei által felmutatott teljesítmény a tehetség mellett hosszú évek kiemelkedő és áldozatos alkotómunkájának, erőfeszítésének és kitartásának köszönhető. Minderre csak a legkiválóbbak képesek." A jelöltek listáján idén is a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport példaértékű teljesítményt nyújtó képviselői szerepelnek. A közönség ismét lehetőséget kap a szavazásra. A közönségdíjas személye idén is SMS-szavazással dől el. Szavazni november eleje és december eleje között lehet. A szavazás részletei a www.primaprimissima.hu weboldalon elérhetők. A Hajdúság-Hortobágy szülötte Szarvas József színművész is jelölt. Adjunk egy 5-öst Szarvas Józsefnek!!! A +36707077000 telefonszámra küldjön smst! Az smsben ennyit írjon: 5

A szikrázó napsütésben szívemet marcangolja a fájdalom… Az évek jönnek, mennek és ki emlékszik már rá, hogy milyen volt négy évvel ezelőtt az ősz, vagy éppen 1992-ben… De vannak olyan események, amik örökre emlékezetessé tesznek egy időszakot, egy időpontot… Sokszor felemlegetek egy őszt, főleg akkor, mikor ilyen szép már-már természetellenesen meleg van… Ez az ősz néhány évvel középiskolás éveim befejezését követően volt és ha talán nem is ennyire volt meleg, de meleg volt… Ami miatt nem törlődik ki az emlékezetemből az bizonyára az, hogy egy olyan dologhoz kötődik, ami fájó a mai napig… Egy középiskolás osztálytársam temetése volt ezen az őszön, aki ereje teljében fiatalon hagyott itt minket… Így visszatekintve olyan gyorsan történt minden és talán így utólag időben nem is tudom pontosan elhelyezni ezt az őszt… de az érzés, a gyász, az értetlenség, a kérdés... a mai napig ott motoszkál a fejemben… Sok év telt el azóta, sok minden történt... találkozók, beszélgetések, mások elvesztése… De mikor ilyen szép az ősz és már-már természetellenesen meleg van, mindig visszagondolok arra a sok-sok évvel ezelőtti őszre és a szikrázó napsütésben szívemet marcangolja a fájdalom…(Írta Zagyva Ági)

Nyolcadik alkalmommal rendezik meg Berekfürdőn a Teperető és Pörc Fesztivált 2019. november 16-án a település rendezvényterén. Az egésznapos gasztronómiai bemutatón szalonnasütés és kóstolás, forralt bor, tea, kézműves vásár és szinpadi produkciók várják a nagyérdemű közönséget. A rendezvény ingyenesen látogatható.
11.00-től Megnyitó
11:30-13:00-ig Hagyományőrző néptánccsoportok fellépése
13:00-tól a Kávészünet zenekar műsora
16:00-tól a Kormorán együttes koncertje